Betlts folyamatban...

gyflkapu

Felhasznlnv:
Jelsz:

Hrek - Klfld

Meghalt Mihail Gorbacsov

2022.08.31

Az Izvesztija értesülései szerint 92 évesen meghalt Mihail Gorbacsov, a peresztrojka és a glasznoszty atyja, a hírt a kórház is megersítette, ahol kezelték. 

 

Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án született a sztavropoli határterület Privolnoje nev falujában, egy parasztcsaládban. 1950-ben iratkozott be a moszkvai Lomonoszov Egyetem jogi karára, és még egyetemistaként belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába (SZKP). Az egyetemi éveket követen 1955-ben visszatért szülföldjére, ahol Komszomol- és párttisztségek után 1970 áprilisában a sztavropoli határterület pártbizottságának els titkára lett. A jogi végzettség mellé 1967-ben agrárközgazdász diplomát is szerzett.

1971-ben beválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságába (SZKP KB). 1978-ban a mezgazdaságért felels KB-titkár lett, 1980 októberétl pedig már teljes jogú állandó tagként vehetett részt a legfels pártgrémium, a Politikai Bizottság (PB) ülésein. Szovjet viszonylatban szokatlanul fiatalon, ötvennégy éves korában ért a csúcsra: Viktor Csernyenko halála után, 1985. március 11-én Andrej Gromiko külügyminiszter javaslatára az SZKP KB t választotta ftitkárrá. 1988. október 1-jétl elnöke volt a Legfelsbb Tanács Elnökségének, a szovjet kollektív államfi testületnek is.

Fiatalos lendülete, kezdeményezkészsége új színt kölcsönzött a megcsontosodott szovjet bel- és külpolitikának, véget vetett a brezsnyevi pangás idszakának. Az SZKP 1986. évi XXVII. kongresszusán meghirdette a peresztrojkát (átalakítást), a gazdasági-politikai élet gyökeres átszervezését, a glasznoszty (nyilvánosság) 1988-ban bevezetett jelszavával pedig a politika társadalmi ellenrzését. A gorbacsovi "új politikai gondolkodás" egyik központi eleme volt az a tétel, hogy minden népnek "szuverén joga van a választásra". Irányításával a Szovjetunió eljutott a többpártrendszer bevezetéséig, a demokratizálódás kibontakozásáig.

A politikai rendszer megreformálása keretében bevezették az államfi intézményt, és 1990. március 15-én a pártftitkár Gorbacsovot választották a Szovjetunió els - és mint utóbb kiderült utolsó - elnökévé.

Az általa elindított szovjetunióbeli változások nyomán "megmozdultak" a közép- és kelet-európai országok is, és véget ért a szocialista társadalomépítési kísérlet a régióban. Az 1989. decemberi máltai találkozón Gorbacsov és George Bush amerikai elnök lezártnak nyilvánította a hidegháború korszakát. Az afganisztáni, a kelet-európai és a mongóliai szovjet csapatkivonás, a szovjet-amerikai csúcskonzultációk rendszeressé tétele, az atomleszerelést célzó START egyezmény megkötése, a német egység megvalósulása világméret átrendezdést hozott. Amikor 1990. október 15-én Gorbacsov megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás kiemelte érdemeit a kelet-nyugati kapcsolatok átalakulásában, továbbá abban, hogy a szovjet társadalom nagyobb nyitottságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bizalom megersödéséhez.

Gorbacsov kiengedte a szellemet a palackból, ám az így felszabadult erk t magát is félresöpörték. A konzervatív tábor 1991. augusztusi moszkvai puccskísérletét a pártftitkári tisztség elvesztése árán még politikailag ugyan túlélte, de az t megment Borisz Jelcin orosz elnök néhány hónap múltán "kihúzta alóla" országát. A Független Államok Közösségének 1991. december 8-i megalakulása után, december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségérl.

A következ években részt vett az 1996. évi elnökválasztáson, létrehozta az Oroszországi Szociáldemokrata Pártot, amelynek 2004-ig vezetje volt, és még 2012-ben is egy "szociáldemokrata projekten" gondolkozott. 1992-ben megalapította a társadalmi, gazdasági és politikai kutatásokat támogató nemzetközi alapítványát, elnöke lett a Nemzetközi Zöldkereszt nev környezetvédelmi szervezetnek, alapító elnöke a 2003-ban alakult Világpolitikai Fórumnak, résztvevje nemzetközi konferenciáknak, miközben rengeteg díjban és elismerésben részesült. 2011-ben Oroszország legmagasabb kitüntetésével, a Szent András apostolról (Andrej Pervozvannij) elnevezett érdemrenddel, Münchenben Franz Josef Strauss-díjjal tüntették ki.

Hazájában az emberek tekintélyes része a Szovjetunió összeomlásával és az azt követ káosszal kapcsolja össze ugyan a nevét, de életútja és tettei alapján a világ a mai napig megbecsült, történelmi mércével mért személyiségként ismeri el, a 20. század második felének egyik legmeghatározóbb politikusaként tartja számon.

Az utóbbi években sokat betegeskedett, több ízben mtötték, szellemileg viszont friss maradt, és nyomon követte a világban zajló politikai eseményeket.


vissza
 

Partnereink

Hirdetsek